Földrajz
Műholdkép Izlandról télen
Domborzata
Izland az Észak-Atlanti-óceánban található. Az Északi-sarkkör a főszigettől kicsit északra lévő Grímsey-en áthalad (a szigeten található az ország legészakibb települése is). Grönlanddal ellentétben Izlandot Európa, és nem Észak-Amerika részeként kezeljük. Kulturális, gazdasági és nyelvi szempontból is Skandináviához tartozik. A Föld tizennyolcadik, Európa második legnagyobb szigete.
Vulkáni sziget, amely az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része. A lemeztektonika szerint úgy keletkezett, hogy a két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik. A sziget felszínén ma is jól megfigyelhetők a két lemez távolodásának jelei.
Műholdkép Izlandról szeptemberben
A szigeten 140 vulkán van, ami a történelmi időkben működött, de a kráterek száma meghaladja az ezret. 26 vulkán – némelyik időszakosan – működik. Legismertebb vulkánja az 1491 m magas Hekla. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
Nagyjából a sziget felszínének 10%-át belföldi jégtakaró borítja. A 4790 km hosszú partvonalat sok kedves fjord teszi változatossá. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km˛ és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri.
A települések is szinte kizárólag a tengerparton találhatók, mivel az ország belseje nagyon nehezen lakható, kopár, terméketlen vidék. A legnagyobb városok: Reykjavík (a világ legészakibb fővárosa), Akureyri, illetve Keflavík, ez utóbbi mellett található az ország egyetlen nemzetközi repülőtere.
Éghajlata
Északi fekvése ellenére a sziget éghajlata az Észak-atlanti-áramlás mérséklő hatása miatt kevésbe zord. A déli partvidék hűvös, óceáni klímájú sávjában sorakoznak a legcsapadékosabb térségek. A Vatnajökull déli előtere évi 7000-8000 mm csapadékot kap. A sziget belső, sziklasivatagos vidéke száraz, évi 150-250 mm-nyi esővel és hóval. A vízhálózat fiatal, a bővizű folyók esésgörbéje kiegyenlítetlen, a törések, lávapadok mentén szép vízesések robajlanak (Gullfoss, Skogafoss, Svartifoss).
Növény- és állatvilága
Izlandon négy nemzeti park található:
Izland területének központi részét gyér növénytakaró borítja. A vulkáni salakon,hamumezőkön havasi madárhúr, száratlan habszegfű fűnemű fűz alkotta párnanövényzet fejlődik. Ahol vastagabb a talajréteg, különböző fenyérek díszlenek. A 2-3 méter magas, főként molyhos nyír alkotta husángerdők a 12. században még az ország területének 40%-át borították, ma állományaik megritkultak; védettek. A csapadékos part menti térséget zöld, legelőként hasznosított gyepszőnyeg fedi. Faunájára az É-i fajok a jellemzőek, főként a tengeri állatok dominálnak. Az emlősfauna szegényes. a ragadozók közül a sarki róka és a betelepített amerikai nyérc, a patások közül csak a betelepített rénszarvas él itt. A tengerpartokon borjúfóka és kúpos fóka fordul elő. A madárvilágba tengeri, ill. a parti madarak dominálnak (északi és jeges búvár, énekes hattyú, izlandi kerceréce, pehelyréce, sok sirályfaj). A ragadozó madarak közül a rétisas, a vadászsólyom és a kis sólyom költ a szigeten. Kétéltű és hüllő nem fordul elő.
Jegesmedvék nem élnek Izlandon! Nagy ritkán leúszik 1-1 a jégtáblákon, legutóbb 2008 júniusában. Lásd: http://www.dailymail.co.uk/news/worldnews/article-1024243/First-polar-bear-swim-Iceland-15-years-shot-dead-police-sightseers.html
Történelem
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pytheas említi, aki i. e. 330 és 325 között Massaliából (Marseille) indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pytheas említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pytheas nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről.
Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i. e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörđur nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.
850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja Feröer volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld (Snjórland) nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről.
Végül a szigetre érkezett a norvég Flóki Vilgerđarson, de csalódnia kellett, mert a sziget közel sem olyan barátságos arcát mutatta, mint ahogy azt Gardar leírásából sejteni lehetett. El is hagyta a szigetet, amit ő jégföldnek, azaz Íslandnak nevezett.
874-ben a mai Ingólshöfđinél kötött ki Ingólfur Arnarson, majd a part mentén hajózott tovább, és telepedett le a mai főváros helyén. A helyet ő nevezte el Reykjavíknak, ami füstös öblöt jelent. Arnarson igazi viking volt, aki kényszerűségből hagyta el Norvégiát, mivel összeütközésbe került a norvég uralkodóval, Széphajú Haralddal. Sok követője akadt, a következő 50 évben egyre többen érkeztek Norvégiából, de ezzel párhuzamosan írek és skótok is megtelepedtek a szigeten. Ezeket a betelepüléseket követően újabb jelentős számú népesség már nem érkezett a szigetre. Nagyjából 100 év kellett ahhoz, hogy a vikingek, írek, skótok keveredjenek, és egy új északi nép, az izlandi létrejöjjön. Ekkor körülbelül 15 000 ember élt a szigeten.
Eközben 930-ban létrehozták a világ első parlamentjét, az Alţinget. Ennek az oka az volt, hogy Arnarsonék elégedetlenek voltak az otthoni (norvégiai) politikai berendezkedéssel, ezért semmiképpen nem akartak királyságot a szigeten. Fogalmuk sem volt, hogy az új rendszer milyen lesz, de azt gondolták, hogy csak jobb lehet, mint a félelmetes korábbi.
Az Alţing két hétig tartó üléseinek nyaranta Ţingvellir adott helyet. Nem csak a politikai ügyek színtere volt, hanem sokkal kiterjedtebb társadalmi esemény lett. Házasságok és komoly üzletek köttettek a politikai eseményekkel párhuzamosan.
980 körül több kísérlet is történik Izlandon a kereszténység elterjesztésére, de az első misszionáriusokat többnyire megölték.
982-ben a gyilkosság miatt Izlandról száműzött Vörös Erik (Eiríkur Rauđe) eljut Grönlandra. 1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. Érdekes megemlíteni, hogy amikor a törvénymondó az Alţingban kihirdette a norvég király üzenetét, akkor csak egy kisebb összetűzés után sikerült elfogadni a javaslatot. Így is bizonyos ősi törvényeket megőriztek. A 13. század elején belső viszályok alakultak ki az országban. Ennek köszönhetően 1262-ben az izlandiak elismerik a norvég király, Hakan Hakansson uralmát.
1281-ben a norvég király új törvénykönyvet vezetett be, a Jónsbókot, amely kimondta, hogy Izland Norvégia része.
1300-ban, 1341-ben és 1389-ben is kitört Dél-Izland vulkánja a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.
1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó katolikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt ölték meg, ugyanis az izlandi papok nem tartották a cölibátust.
A 16. század végén 4 egymást követő nagyon kemény tél köszöntött Izlandra, melynek következtében 9000 lakos halt éhen.
1602-ben beköszöntött a dán kereskedelmi monopólium. A dánok nagyon olcsón halat vásároltak az izlandiaktól, amit jó áron adtak tovább a kontinensen, cserébe viszont az egyéb élelmiszereket drágán adták az izlandiaknak.
A különböző természeti csapások továbbra is sújtották a szigetet. Többször kitört a Hekla, a Katla és az Örćfi is. De az igazán nagy katasztrófát a Lakagígar (Laki-kráterek) kitörése okozta. Ez 1783-ban történt, a kitörés 10 hónapig tartott, melynek következtében mérgező köd fedte be Délkelet-Izlandot. A kitörést követően az állatállomány háromnegyede és Izland lakosságának ötöde elpusztult. Ezt még fokozták a következő évek földrengései és újabb nagyon zord telei.
1800-ban a dán uralom megszüntette az Alţing törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alţing eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították és Izlandot Dánia részének tekintették.
1874-ben saját alkotmányt kap Izland. 1911-ben megalakul az első egyetem Izlandon, természetesen Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban állt Dániával. Ügyeit, a hadügy és a külügy kivételével maga intézi.
1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alţing vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel.
1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel voksolt, így 1944. június 17-én Ţingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, míg 1949-ben a NATO-nak. Ez utóbbi szervezetnek alapító tagja. 1980-ban, a világon elsőként, Izland lakossága női államfőt választott.
Közigazgatása és politikai rendszere
Alkotmány, államforma
Izland elnöki köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Parlamentje, az Alţing, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alţing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak.
Közigazgatási felosztás
Izland 104 önkormányzatra (hreppur) oszlik, amelyek a helyi ügyekkel (iskolák, közlekedés) foglalkoznak. Ezek (2003-as adatok alapján, zárójelben a népesség):
Az önkormányzatok 23 megyét (sýslur) és 14 megyei jogú várost (kaupstađir) alkotnak, de ez inkább csak történelmi felosztás. Közigazgatásilag az ország 26 elöljáróságra van felosztva, amely a rendőrség felett a legmagasabb rangú közhivatal (kivéve a fővárosban, ahol a rendőrparancsok magasabb rangú). Az elöljáróságok adminisztratív feladatokat látnak el, mint csődbejelentés, polgári házasságok stb.
Az ország 8 bírósági kerületre és 6 választókörzetre oszlik.
Védelmi rendszer
A sziget nem rendelkezik haderővel, ezért védelmét a NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján az USA látja el. Az USA legnagyobb északi tengeri katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban található. Ezt a bázist az USA 2006-ban megszüntette.
Népesség
Általános adatok
Az ország lakosságának 93%-a városokban él. A népességnövekedés 0,49%-os.
Nyelvi összetétel, vallási összetétel
A lakosság 93,9%-a izlandi állampolgár. A legnagyobb nemzetiségi csoportok: dánok 1,3%, amerikaiak 0,7%, svédek 0,5%, németek 0,4%,egyéb 3,2%.
Az izlandi lakosok 93%-a evangélikus, 2%-a római katolikus, a maradék 5% pedig egyéb vallások híve.
Szociális rendszer
Izland eredeti lakossága viking és kelta eredetű. Ezt nagy biztonsággal állíthatjuk a korai telepesek írásos emlékei, illetve a genetikai és a vércsoport vizsgálatok alapján. Az egyik genetikai vizsgálat azt is kimutatta, hogy az izlandi férfiak többsége viking eredetű, míg a nők többsége kelta ősökkel rendelkezik. (Am. J. Hum. Genet, 2001)
Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.
A kezdeti időktől a 19. század közepéig Izland lakossága 40 000 és 60 000 között ingadozott. Ezekben az időkben a hideg telek, a vulkánkitörések és a pestisjárványok sokszor tizedelték a lakosságot. Az első népszámlálás 1703-ban volt, ekkor 50 358 lakosa volt a szigetnek. Az életkörülmények rohamos fejlődésének köszönhetően 2006-ban a lakosság száma majdnem 300 000.
2004-ben a lakosság 7%-a, vagyis 20 669 ember született Izlandon kívül.
Gazdaság
A gazdaság főként a halászatra épül, ami az export 60%-át teszi ki, és a dolgozók 8%-át foglalkoztatja. Természeti erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és hidroelektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. A hal és halból készült termékek mellett további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát.
Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül; a fa drága, importálni kell, így csak ott használják ahol feltétlenül szükséges.
A kormány és az izlandiak ellenzik az Európai Unió tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket.
Izlandon több gyártó és szolgáltató iparág is fejlődésnek indult az utóbbi évtizedben, mint a szoftverfejlesztés, biotechnológia, és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus szintén fejlődik, olyan különlegességekkel mint az ökoturizmus vagy a bálnafigyelés.
Izland bankrendszere 2008. október elejére a pénzügyi csőd szélére került. Az ország vezetése az IMF-től való hitel felvétele mellett döntött.
Közlekedés
Izland közlekedésében jelentős szerepet játszik a part menti hajózás, míg a külkereskedelemben szinte egyeduralkodó a tengerhajózás (kereskedelmi kikötője 187000 BRT, 2004). Legnagyobb forgalmú kikötője Reykjavík. Vasútja nincs, a közutak hossza 12 950 km, ebből 8200 km aszfaltozott. Egyetlen nemzetközi reptere Keflavík.
Nyelv, írás
Az ország nyelve, az izlandi az indoeurópai nyelvcsalád északi germán csoportjához tartozik, közeli rokonai a dán, a feröeri, a norvég és a svéd.
Az izlandiak nagyon ragaszkodnak nyelvükhöz, és nagyon szépen megőrizték azt régi formájában. Komolyabb nehézségek nélkül tudnak olvasni sok száz évvel ezelőtti szövegeket, mert a nyelv annyira keveset változott. Guđbrandur Ţórlaksson (1542-1627) Sálmabók című művében azt írta, hogy a nyelvüknek nincs szüksége idegen szavakra. Ez persze technikai, gazdasági fejlődés miatt mára tarthatatlanná vált, de ennek ellenére az emberek tudatosan őrzik nyelvüket. Ennek egyik eszköze, hogy magas szinten oktatják az angol nyelvet.
Az izlandi ábécé, amely 32 betűből áll:
- A, Á, B, D, Đ, E, É, F, G, H, I, Í, J, K, L, M, N, O, Ó, P, R, S, T, U, Ú, V, X, Y, Ý, Ţ, Ć, Ö
- a, á, b, d, đ, e, é, f, g, h, i, í, j, k, l, m, n, o, ó, p, r, s, t, u, ú, v, x, y, ý, ţ, ć, ö
Névadási szokások
A nyelv ősiessége már a nevekben tükröződik. Nincs családnév, a vezetéknév szerepét az apa keresztneve tölti be. Vagyis az apa keresztnevéhez hosszáteszik az s birtokos ragot, illetve a dóttir (lány), vagy a son (fiú) toldalékot. Ha tehát egy képzeletbeli Ólaf Grímssonnak Jón nevű fia születik, akkor Jón Ólafsson lesz a neve, míg ugyanennek az embernek Helga nevű lánya a Helga Ólafsdóttir nevet fogja kapni. Ma már külföldiek, ha megkapják az állampolgárságot, akkor megtarthatják eredeti nevüket, de korábban alkalmazkodniuk kellett ehhez a névadási szokáshoz.
Az izlandi nők nem vették és nem is veszik fel férjük nevét a házasság után.
Kulturális intézmények
könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei
Művészetek
Ünnepnapok
- január 1.: újév
- március/április: húsvét
- május 1.: a munka ünnepe
- június: pünkösd
- június 17.: nemzeti ünnep
- december 24.: szenteste
- december 25-26: karácsony
- december 31. (délutántól): szilveszter
forrás: www.wikipedia.hu |
AJÁNLOM AZ OLDALT
