Ezt a cikket én állítottam össze! (c) ne lopd el! (c) don't copy,please!
* Björk Guðmundsdóttir - pop-énekesnõ
BŐVEBBEN: http://hu.wikipedia.org/wiki/Bj%C3%B6rk
* Halldór Kiljan Laxness - író
Halldór Kiljan Laxness huszadik századi, Nobel-díjas (1955) izlandi író (1902. április 23. – 1998. február 8.).
Az izlandi irodalom legfontosabb és legismertebb alakja Halldór Guðjónsson néven született Reykjavíkban 1902. április 23-án. Írói nevét a fővároshoz közeli Laxness nevű tanyáról kapta, ahol gyermekéveit töltötte. Hamar megszerette nemcsak az olvasást, hanem az írást is, első művét – 14 éves korában – az izlandi Morgunblaðið c. napilapban adták közre.
Első kötete 1919-ben, azaz 17 évesen látott napvilágot (Barn náttúrunnar, "A természet gyermeke"). Ezzel együtt összesen 51 könyve jelent meg, ezek között novellák, versek, színdarabok, útirajzok.
BŐVEBBEN: http://hu.wikipedia.org/wiki/Halld%C3%B3r_Laxness
* Jónas Hallgrímsson - költõ, szerzõ
Jónas Hallgrímsson (1807–1845) izlandi költő és szerző volt. Jónas a romanticizmus alapítóinak egyike Izlandon.
Az izlandi Fjölnir magazin alapító tagjainak egyike volt, amely először 1835-ben Koppenhágában jelent meg. A magazint Jónas és más nacionalista költők arra használták, hogy segítségül hívják az izlandi emberek szívében a nacionalista érzést a dán uralom elleni népfelkelés reményében. Jónas Izland egyik legszeretettebb költője volt és a földről és nemzetről szavakba öntött versei a legismertebbek közé tartoznak. Koppenhágában, Dániában halt meg, 1845-ben vérmérgezés eredményeképpen, miután visszautasította, hogy kórházba menjen egy lábtörés után. Születésnapja, november 16-a nemzeti ünnep lett, amely az izlandi nyelv napjaként ismert (dagur íslenskrar tungu).
* Matthías Jochumsson - költõ, író, mûfordító
Matthías Jochumsson (1835. november 11. – 1920. november 18.) izlandi költő, író, és műfordító volt. Sok izlandi őt tartja Izland nemzeti költőjének. Nevét leginkább az tette ismertté, hogy ő írta hazája nemzeti himnusza, a Lofsöngur szövegét. A verset az izlandi főpüspök megbízására írta meg 1873-1874 telén Edinburgh-ben, és Londonban.
Jochumsson szegény paraszti nagycsaládban született, sokáig nem volt pénzük iskolába járatni a gyerekeket, ezért Matthías is csak viszonylag későn kezdett tanulni. A reykjavíki Teológiai Iskolában érettségizett, majd egy kis gyülekezet lelkésze lett a főváros mellett. 1873-ban otthagyta az egyházközséget, mert lelki gondok gyötörték, egyrészt második felesége elvesztése (Izland lakosságának túlnyomó többsége az evangélikus egyház tagja) okozott sérüléseket, másrészt vallási-világnézeti válságba került, ami egyébként élete korai szakaszát végigkísérte. Ezután egy ideig lapszerkesztő volt, majd pár év múlva visszatért az egyházi szolgálathoz, és két nagyobb gyülekezetet is pásztorolt, végül a századfordulón ő lett az első izlandi, akinek a parlament nyugdíjat ítélt meg.
Egyházi tevékenysége mellett a világirodalom számos remekművét (főleg Shakespeare, Byron, és Ibsen műveit) fordította le izlandi nyelvre (rendkívül sokat utazott szerte Európában, és ezért sok nyelvet beszélt). A modern izlandi dráma megalapítójának is tartják, fő drámája a Útilegumennirnir (A törvényenkívüliek). Önéletrajza 1922-ben jelent meg Sögukaflar af sjálfum mér (Történetek életemből) címmel.
* Robert James Fischer - amerikai sakkozó, jelenleg izlandi állampolgár <- bővebben.klikk.
* Snorri Sturluson - költõ, történetíró <- bővebben.klikk.
Snorri Sturluson (Izland, Hvamm, 1178 körül – Reykholt, 1241. szeptember 23. (22.?)) izlandi költő (szkald), történetíró.
Tekintélyes családból származott, amelynek anyagi helyzete lehetővé tette, hogy Snorri iskoláit külföldön végezze el. Miután családja elveszítette vagyonát, ő egy jól sikerült házassággal szerzett vagyont. 1215 és 1231 között négy cikluson keresztül töltötte be Izland törvénymondójának tisztét, ami akkor az ország egyetlen közjogi méltósága volt.
IZLANDI ÍRÓK,KÖLTŐK LISTÁJA
B
D
E
G
H
J
K
M
O
S
T
FORRÁS: wikipedia.hu |