FIGYELEM! ezt a cikket TILOS elvinni. Saját magam gépeltem be,a képeket a könyvből fényképeztem hozzá! [külön modulba tettem] sok időmbe telt,kérlek ne másold le.(:
KÉPEK: Vatnajöküll
Forrás: Reader's Digest válogatás :  VARÁZSLATOS FÖLD KÖRÜLI UTAZÁS

A Vatnajökull
[ A hatalmas izlandi jégmező lüktetve követi az alatta húzódó működő vulkán minden egyes "szívdobbanását".]

A Vatnajöküllt , Izland nagy kiterjedésű jézmezejét csaknem annyi jég fedi,mint Európa valamennyi gleccserét együttvéve. Területe mintegy 10 ezer km2 , ormának sima felszínéről tucatnyi nagyobb gleccser tör elő.
   A tegnerparti út felől tekintve Vatnajöküll élettelen tájnak tűnik. A fekete murvával , hamuval és homokkal szegélyezett jégmező változatos magasságú hegyeket beborítva több mint 800m vastag,nagy kiterjedésű hófehér síksággá terebélyesedik,mely mindenfajta élet lehetőségét kizárja.
     Pedig élet - geológiai értelemben eleven élet - mégiscsak létezik itt. A jeges,kopár térség lüktetve növekszik vagy zsugorodik az általában lassú,ám néha heves vulkanikus lökések hatására.
     A Vatnajökull nyughatatlansága Izland egész területére jellemző. A csaknem Anglia területű szigeten egy alig közepes nagyságú város lakossága él,többnyire a keskeny, part menti sávban elszórtan.
     A geológiailag fiatal és jelenleg is szüntelenül formálódó Izland 6,4 km vastaf bazaltkőzetalapon nyugszik,mely az elmúlt 20 millió év során a Közép-Atlanti-hátság egyik "forró pont"-járól türemkedett ki; a mély hasadékot Európa és Észak-Amerika - a kontinensek vándorlása következtében zajló - lassú távolodása hozta létre.
     Izland vulkanikus kőzet alkotta felszínét a kb. 10 000 éve véget ért utolsó jégkorszak 2 millió éve alatt mintegy 1,6km mélyen gleccserelek vájták keresztül-kasul.Az ország közepét vulkanikus hegyek,kráterek és kopár láva fedte területek borítják.A táj egytizedét a mintegy 200 vulkánból kiömlő lávaréteg fedi be. Az egyik lávamező 2600 km2 területű.
    A szigetről szóló első feljegyzést kb. 1500 évvel ezelőtt Szt.Brendan (kb.484-578),a clonferti kolostor apátja készítette az írországi Galwayben. Úgy tartják,hogy az apát az amerikai kontinensre is eljutott - a hagyomány szerint 300 évvel azelőtt,hogy a vikingek letelepedtek volna Izlandon.(874) Korábban sokan úgy vélték: az utazásról szóló beszámoló csupán a fantázia műve; ma már a tudósok többsége nem zárja ki,hogy az utazás valóban megtörtént.
     Amikor a vikingek megjelentek Izlandon,a sziget földje és éghajlata még alkalmas volt növénytermesztésre és földművelésre. Ám nagyjából a XIV. századtól kezdve a klíma egyre zordabbá,hidegebbé vált,gleccserek keletkeztek, és a tengerben tömegével jelentek meg a jégtáblák. Bár a XIX. század vége felé az éghajlat némileg enyhült,az ország területének egy tizedét változatlanul jég borította,s a növénytermesztés csupán korlátozott keretek közt folyt.
     Az izlandiak mindig is tisztában voltak a jég változékony természetével. Egy XVIII.századi természettudós,Sveinn Palsson szavait idézve: " A jég természeténél fogva félig folyékony halmazállapotú,ami kátrányként folyik anélkül,hogy elolvadna."
     A jégár évente kb.800m-t csúszik lefelé a melegebb völgyekbe,az egyenetlen felszínen bukdácsolva megrepedezik,hasadékok képződnek benne. Amikor az alacsonyabban fekvő helyen olvadáspontját eléri, cseppfolyósodni kezd,s a hegyekből magával hozott nagy mennyiségű hordalékot - szikladarabokat,földet és kavicstörmeléket - lerakja.
     Egy izlandi mondás szerint: " A gleccser mindig visszaadja,amit elvett." 1927-ben egy postakocsis,John Palsson négyfogatújával belezuhant egy gleccserszakadékba,miközben a Breidamerkur-gleccser egyik hóhídján haladt át. A tetemekre hét hónappal később,a felszínen bukkantak rá,mivel a jégár lassú,körkörös mozgása , a mely a felül lévő jeget maga alá gyűri,míg az alsót felülre emeli,napvilágra hozta az áldozatokat.

TŰZ ÉS JÉG

X A vatnajöküll egyes részein a jég 1000m vastag,több mint kétszer olyan magas mint a New York-i Empire State Building. X Alsó rétegei 1000 évesek. X A gleccserek egyetlen csúszással akár 8 km-t is megtehetnek. X Az utolsó jégkorszak óta legalább 150 vulkán működött Izlandon,átlagosan 5 évente kitör egy. X A XIV.század óta a Földön bekövetkezett összes lávaömlés egyharmada Izlandon történt. Ezt a táblázatot én szerkesztettem,a könyvben is hasonlóan volt! don't copy. ne lopd el.